Csongrád megye, 1950. jan. 1.-: közigazgatási terület Magyarországon. - A →tanácsrendszer 4343/1949. sz. min-tanácsi rendelettel(!) való bevezetésekor 4262,5 km²-en létrehozott közigazg. egység, melyet a →Csongrád vármegyéhez csatolt →Csanád vármegye torontáli és (a →Békés megyéhez csatolt Nagykopáncs kivételével) makói járásából hoztak létre. Járásai: csongrádi (1956. II. 1-ig), kiskundorozsmai (1950. VI. 1-ig), majd szegedi j., központi (1950. III. 16-ig), majd makói és szentesi j., torontáli (1950. VI. 1-ig). A változtatásokat átvészelt makói, szegedi és szentesi j-okat 1983. XII. 31: a j-ok fölszámolásakor megszüntették; városi, városkörnyéki, önálló és közös tanácsú közs. igazgatást vezettek be. Ezt 1990 nyarától a helyi önkormányzati rendszer váltotta föl. Városai (a csatolt községekkel): 1075(?): Csongrád (1977: Bokros), 1193(?): Szeged (1973: Algyő, Gyálarét, Kiskundorozsma, Szőreg, Tápé), 1717(?): Makó (1963: Rákos), 1836: Szentes (1973: Cserebökény, 1977: Magyartés), 1873: Hódmezővásárhely, 1989: Kistelek, Mórahalom. - Lélekszáma 1960: 335.104, 1970: 441.399. - Pléb-k 1992: a váci egyhm-ben: Baks, Bordány, Csanytelek, Derekegyház, Fábiánsebestyén, Forráskút, Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent, Nagymágocs, Ópusztaszer-Sövényháza, Pusztamérges, Sándorfalva, Szeged-Algyő, Szeged-Kiskundorozsma, Szeged-Tápé, Szegvár, Szentes, Tömörkény, Üllés. - Pléb-k a szeged-csanádi egyhm-ben: Apátfalva, Ásotthalom, Balástya, Csongrád, Csanádalberti, Csanádpalota, Csengele, Deszk, Domaszék, Földeák, Királyhegyes, Kistelek, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Kübekháza, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Mórahalom, Óföldeák, Öttömös, Pitvaros, Pusztaszer, Röszke, Ruzsa, Szatymaz, Szeged, Székkutas, Tiszasziget, Újszeged, Újszentiván, Zákányszék. 88

Péter László: ~ népe és földje. Ajánló bibliogr. Szeged, 1954. - Adatok ~ községeiről. Szeged-Bp., 1968. - A D-Alföld atlasza. Bp., 1968. - Megyénk 25 éves. Szeged, 1969.